2014. April 04.
Az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék munkatársai GPS mérések segítségével vizsgálják, hogyan becsülhető meg a légkörben található víz mennyisége.
A víz mindhárom (légnemű, cseppfolyós és szilárd) halmazállapotában jelen van a légkörben. A legfontosabb üvegházhatású-gáz (nélküle a Föld felszínén az átlaghőmérséklet fagypont alatt maradna), amely meghatározó szerepet tölt be a felhő és csapadékképződés mellett a légköri energiaszállításban is (felszíni párolgás vagy a felhőképződéskor felszabaduló latens hő). A légköri vízhez számos látványos jelenség kapcsolódik, gondoljunk a szivárványra, a jégkristályokhoz köthető haló jelenségre, illetve a gyorsan fejlődő konvektív folyamatokra (zivatarok, zivatarláncok, vagy az özönvízszerű csapadékot hozó trópusi ciklonok).
Csapadékintenzitás radarmérésekből (forrás: OMSZ)
Napjainkban az autós közlekedésben a megfelelő útvonal kiválasztásához és követéséhez egyre gyakrabban hagyatkozunk műholdas navigációs eszközökre. A felhasználó térbeli helyzetének meghatározásához az ismert pályán keringő műholdak és a GPS vevő közötti távolság mellett a sugárzott jelek terjedési sebességének a pontos ismerete is szükséges. A légkör és az abban található vízpára azonban módosítja a GPS jelek terjedési sebességét, ami a helymeghatározást hibával terheli. A szakemberek ezt a hibát (a GPS vevő pontos pozíciójának ismeretében) használják fel a légkör teljes vízgőztartalmának a becslésére.
Kihullható csapadékmennyiség a hazai GNSS hálózat adatai alapján
A hazai GNSS infrastruktúra méréseiből kiindulva az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék munkatársai egy olyan automatikus feldolgozó rendszert fejlesztettek ki, amely a nap 24 órájában óránként 50 pontban határozza meg a légkör ún. integrált vízgőz tartalmát. A kapott értékekből következtetni lehet a várható maximális csapadék mértékére, amely különösen a csapadék valószínűségének és intenzitásának az előrejelzésében teszi lehetővé az időjárás előrejelző modellek pontosítását.
Az adatokat szolgáltató 50 mérési pont
Az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) projektben a tanszék együttműködő partnerei a Földmérési és Távérzékelési Intézet, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézet, az ELTE Meteorológia Tanszék és az Országos Meteorológiai Szolgálat.
- Dr. Rózsa Szabolcs -