Hazánk, de elsősorban az Alföld kritikus térségei, súlyosbodó mértékű szárazodási folyamatok elé néznek a globális klímaváltozás következtében, amelyek a már jelenleg is fennálló tenyészidőszaki vízhiányt tovább növelik, a jelenlegi mértékének harmadával ill. negyedével.
Ez a folyamat, amellett, hogy az országos aszálystratégiát is érinti, számos tudományos kérdést is felvet makro-, és mikroléptékben egyaránt. Nem csak haszonnövényeink esetében fontos az ökológiai vízpótlás mennyiségi ismerete, hanem védett természetes ökológiai rendszereink tervezett rehabilitációit is megalapozottá teheti.
A szárazodási folyamatok másik fontos következménye élővizeink jellemző kisvízi hozamainak csökkenése is, amely káros vízminőségi hatásokkal is jár. Ennek várható mértékének előrejelzését fontosabb vízminőségi komponenseinkre is szükséges megalapozottabbá tenni.
E problémák megoldását környezetgazdaságtani és hidrodinamikai-vízminőségi hatások modellezésének összekapcsolásával célszerű elérni.
A kutatás célja a szárazodás indikátorainak elemzése hidrológiai és hidrodinamikai valamint vízminőségi modellek egyidejű használatával, ill. fejlesztésével. A feladat megoldása során célul tűzzük ki a mikro- és regionális léptékben egyaránt alkalmazható modellezési utak keresését, a modellek fizikai megalapozását.
A szárazodási indikátorok levezetése során a környezetgazdasági modellezés korszerű eredményeit kell felhasználni, amelyek a vízellátottság és a terméshozam, vagy a természeti tőke közötti kapcsolatokat számszerűsítik, vagy minőségi értelemben alátámasztják. Ha csak az utóbbi szintű ismeret áll rendelkezésre az irodalomban, akkor ezt is fejleszteni szükséges.
Kiemelt része a kutatásnak a területhasználat visszahatásainak elemzése a regionális meteorológiai indikátorokra, amelyek révén a nagytérségi modellezés megalapozottabbá tehetők.
Mintaterületként a Tisza-völgy és valamely időszakos vízjárású, lehetőleg természetvédelmi területet ellátó kisvízfolyás jöhet szóba. Az elemzésekhez az európai meteorológiai kutatási központok éghajlat változási adatbázisait kell felhasználni.
A kutatás módszertana: A kiinduló módszerként felhasználandó a WateRisk modellrendszer fizikai alapú modell-együttese, amelyet vízminőség számítási elemekkel is ki kell egészíteni. Ez a feladat egyik módszertani rész-célja.
E mellett a szárazodás mértékét jellemző indikátorok elemzése is előtérbe kerül, amelynek során a mezőgazdasági termés-modellezés útjait kell vizsgálni és beilleszteni a regionális vízkészlet-számítási modellekbe. Végül elemzési eszközt kell találni az aszálystratégia optimális scenarioinak megkereséséhez is.