2014. június 12.
A szakmai programsorozat harmadik állomásán az Építőmérnöki Kar külföldi hallgatói Budapest hídjait ismerhették meg építőmérnöki szemmel.
A Tudomány Határok Nélkül ösztöndíjprogram keretében jelenleg több mint 100 brazil hallgató folytat tanulmányokat aMűegyetem Építőmérnöki Karán. A külföldi hallgatók képzésének szerves részét képezi, hogy az előadásokon hallott ismeretek gyakorlati vonatkozásait is elsajátítsák, illetve megismerjék a magyar építőipari szakma régi és jelen vívmányait.
| “A Tudomány Határok Nélkül program a brazil állam által támogatott ösztöndíj lehetőség, amelynek keretében 2012-2015 között 100 ezer brazil alap- és doktori képzésben résztvevő, természettudományos, mérnöki, egészség és informatika tudományok területén tanuló diáknak nyílik lehetősége, hogy egy évet külföldi egyetemen töltsön.” (forrás: eduline.hu) |
A brazil hallgatóknak szervezett korábbi szakmai kirándulásokon a diákok megtekinthették a Széchenyi Lánchíd lehorgonyzó-kamráját és sétát tehettek a Rákóczi híd acélszerkezetének belsejében. Az egyetemisták a helyszíni látogatásokon a mérnöki műtárgyak történetét is magába foglaló szakmai előadásokat hallgattak. A szakmai kirándulássorozat harmadik állomása egy május végi dunai hajókirándulás volt, amelyen a leendő építőmérnökök Budapest legjelentősebb hídjainak történetével és szerkezeti rendszerével ismerkedhettek meg. Az út során a társaság a Petőfi hídtól északra haladva egészen az Újpesti vasúti hídig hajózott fel és tekintette meg a legjellemzőbb hídépítési szerkezeti rendszereket, mint például arácsos főtartójú Gerber-híd, függőhíd, ívhíd, tömör gerincű és szekrény keresztmetszetű gerendahíd, rácsos főtartójú gerendahíd. A szakmai idegenvezetést a Hidak és Szerkezetek Tanszék vezetője, Dr. Dunai László tartotta.
A mérnökhallgatók a hajóúton olyan érdekességeket is megtudhattak, hogy a Szabadság híd az első magyar tervezésű Duna-híd. Az első látásra függőhídnak tűnő forma azonban megtévesztő, ugyanisa híd szerkezeti rendszere rácsos főtartójú Gerber-tartó, amelynél a híd két közbenső támasz között elhelyezkedő, szabad szemmel is könnyen észrevehető csuklók között a tartó nem követi a nyomatékábra alakját, hanem éppen ellenkezőleg, esztétikai megjelenés miatt csökken a szerkezeti magasság.
(forrás: http://www.poli.hu/~csokis/budapest/szabhid/szhid.html)
A tervező mérnökök a híd megfelelő teherbírását az övek megvastagításával biztosították. A híd a 2007-es felújításakor (amelyben a Hidak és Szerkezetek Tanszék is közreműködött) az eredeti-, a főtartóval nem együtt dolgozó vasbeton pálya helyett öszvér, vagyis acél és beton együttdolgozása révén megvalósuló pályaszerkezetet kapott.
A Szabadság-híd alatt elhajózva az eredetileg lánchíd szerkezetű Erzsébet híd következett, amit 25 évig a világ legnagyobb fesztávolságú lánchídjaként tartottak számon. Az Erzsébet lánchíd megépítése előtt Beke József mérnök végzett kísérleteket a leggazdaságosabb méretű láncszem megtalálása érdekében. A II. világháború végén felrobbantott szerkezet gazdasági megfontolásból az eredeti alakot megtartva, kábelhídként épült újjá.
A hajóút következő állomása az építésekor még különálló Budát és Pestet összekötő, legrégebben (1849) épült híd, a Széchenyi Lánchíd volt. A híd eredeti fa pályaszerkezete lágy volt, valamint a forgalmi kapacitása sem felelt meg a 20. század elvárásainak, így az 1914-es átépítésekor a hidat megerősítették, valamint kiszélesítették.
A Margit híd alatt áthaladó hajóból a hallgatók közelről szemlélhették meg a híd szerkezeti rendszerét, amely több, egymás mellett elhelyezkedő, csuklósan feltámaszkodó ívből áll. A híd 2011-es felújítását követő próbaterhelésében a Hidak és Szerkezetek Tanszék oktatói is közreműködtek. A hallgatók Dr. Dunai László szakmai előadásából érdekességként megtudták, hogy a középső pillér aljában elhelyezkedő alagút áramlástani célokat szolgál, vagyis segítségével az áramló víz nem mossa ki a földet a pillér alól.
Az egyetlen magyarországi Duna-híd, amelyet a II. világháború során nem robbantottak fel az Árpád híd volt, ugyanis nem készült el a világháború befejezése előtt. A későbbi bővítés következtében az Árpád híd jelenleg három, nem együttdolgozó, párhuzamosan elhelyezkedő acél gerendahídból áll, amelyek közül a két újabb, szemben az első szegecselt változattal, már csavarozott kialakítású.
A szakmai kirándulás utolsó állomása a Népszigetnél található pályával együttdolgozó, acél rácsos főtartójú Újpesti vasúti híd volt. A híd közelében a legnagyobb magyarországi, 200 tonna teherbírású úszódaru állomásozott, amely számos nagyobb Duna-híd építésénél segédkezett (például a Megyeri-híd vagy az Újpesti vasúti híd).
A két órás hajóúton a brazil hallgatók mellett a Zielinski Szilárd Szakkollégium közreműködésével, az Építőmérnöki Kar hallgatói is részt vettek. A visszajelzések alapján az építőmérnök hallgatók élvezték a kirándulást ésa szakmai előadástkövetően többen kérdésekkel fordultak az előadóhoz. A brazil diákok a hajókiránduláson szerzett tapasztalatikat már a nyáron kamatoztathatják, ugyanis augusztusban kifejezetten a számukra hídépítő verseny kerül megrendezésre. Az elkészült szerkezetekről az epito.bme.hu is beszámol.
- Balogh Tamás, Turán Pál -
Fotó: Papp Helga, Fischer Aliz