Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemÉpítőmérnöki Kar - építőmérnök képzés 1782 óta

A hazai árvízvédelem stratégiája a XIX. század területhasználati elképzeléseit tükrözi, értékrendszerében és az árvízi katasztrófák fenyegetéseinek szemléletében egy százötven évvel korábbi kor világképe körvonalazódik. Azóta a folyószabályozások, és az árvízvédelem megvalósított művei fényt derítettek olyan negatív hatásokra, amelyekről az elképzelések alapjait lerakó mérnököknek nem lehetett tudomásuk. Ilyen az egyre nagyobb területeket, egyre nagyobb mértékben sújtó vízhiány, aszályok, de ilyen a legkiterjedtebb területi vízgazdálkodási probléma, a belvíz megjelenése is. Ezek a jelenségek sokszor jelentős méreteket öltenek. Kezelésük a tradicionális elvek mentén katasztrófavédelmi intézkedésekkel lehetségesek. 

Szükséges azonban azt is látni, hogy hiányzik olyan alternatív stratégiai gondolkodás, és leginkább annak tudományos alapjai, amelyek ezeket a negatív hatásokat összefüggésükben szemlélik, képesek kiszakadni a jelenlegi területhasználat béklyóiból, és megoldást kínálnak a természetes vízforgalom rekonstruálására, a nagyobb természeti tőke létrehozására, a belvizek eltüntetésére, előnyös aszálycsökkentő és klimatizáló hatásúak, és az árvízkockázatok kezelésében is olcsó, versenyképes alternatívát jelentenek. Ilyen megoldást ösztönöz az EU Víz Keretirányelve is a vizek visszatartása nyomatékosításával.

A közelmúltban elkészült hazai, de EU finanszírozású, országos árvízkockázat kezelési program (ÁKK) sem lépett ez irányban értékelhető módon, láthatóan az árvizek problematikáját a kérdéskör egészétől szeparáltan kívánja kezelni.

 

Ezért a javasolt kutatási téma célja:

 

    1. Tárja fel egy jellemző és nagy fontosságú hazai példán, a Tisza Völgy árvízvédelmének elemzésén keresztül, hogy léteznek a folyó mentén alkalmas helyek a mély ártérben, ahol vízkivezetések valósíthatók meg, nem csak nagyobb árvizek idején. 

    2. Elemezze a lehetséges vízkivezetések hidrológiai feltételrendszerét.

    3. Mutassa be a területek jelenlegi haszonvételeit, belvíz-, és aszálykockázatait, ökológiai tőkéjét, infrastrukturális adottságait.

    4. Vizsgálja alternatív területhasználat és módosuló vízforgalom hatásait az ökológiai szolgáltatásokra, a belvízkockázatra, aszályérzékenységre, és visszahatásában az árvizek kockázatára. 

 

Jelölttől a kutatás részeként az alábbiakat várjuk:

 

    1. Dolgozzon ki a mélyártéri árvízkivezetést és tározást értékelő, a hidrológiai, gazdasági és környezeti állapotot minősítő indikátor-rendszert, amely a tározók alkalmassági besorolására alkalmas.

    2. Számszerűsítse az ökológiai szolgáltatásokat a jelenlegi és ajánlott rendszer vonatkozásában. 

    3. Mutassa be a jelenlegi és ajánlott rendszer kockázati vonatkozásait, támaszkodva a folyóbeli nem-permanens vízmozgást és a tározási hatásokat leíró modellrendszer eredményeire, amelynek fejlesztése szintén Jelölt feladata.